Szerző: Takács Zsolt

  • Albertirsa – Micsky-hársak

    Albertirsa – Micsky-hársak

    Egy 10 km-es útvonalat próbáltam ki Albertirsa és Dánszentmiklós (vagy régi nevén Dános) között. Meglátogattam Dánszentmiklós legjelentősebb természeti és történelmi emlékét, a Micsky-hársakat.

    A célpont jelentősége

    A helyszín két szempontból is nevezetes: egy körbe ültetett csoportnyi legalább 100 éves hársfát tartogat, mely mögött egy régi udvarház és pince romjait találjuk.

    Micsky-hársak pincerom
    Micsky-hársak pincerom

    A fák koruk és élőhelynyújtó szerepük miatt jelenősek, úgynevezett habitat-fák, az udvarháznak pedig történelmi vonatkozásai érdekesek.

    Mi a habitat-fa?

    Általánosságban habitat-fának (=biotópfa, élőhelyfa) nevezzük azokat az élő vagy elhalt faegyedeket, amik környezetükben
    lévő társaikhoz képest minőségileg és mennyiségileg is más/több
    mikroélőhelyet biztosítanak különböző élőlény-csoportok számára, ezzel megteremtve egy magasabb szintű lokális biodiverzitás
    feltételeit.

    Forrás: Habitat-fák és holtfa az erdőben

    A Micsky/Mitsky-hársak

    A dánosi öreg hársak, nyolc nagylevelű hárs, több mint száz éve élnek itt Dánszentmiklóson. Az 1848-as forradalom éveiben gazdatiszti épület állt alattuk, ahol a Gayhoffer család fogadta tanítóul Petőfi Sándor testérbátyát. Itt találkozott Gayhoffer Antónia és Petőfi István. Tragikusan rövid szerelmük története itt vette kezdetét. A család vagyona elkopott a társasági mulatságok költségein, a birtokot eladták a harcokban sérült, egykori honvédtisztnek, Micsky Sándornak, aki az ország közepén elterülő pusztákon gazdálkodott a béke napjaiban. A Mitsky-k nagy magyar nemesi család, az 1700-as évektől nyomonkövethető dánosi águk.

    Micsky-hársak tábla
    Micsky-hársak tábla

    A faluban elsőként alapítottak iskolát, tanították az itt élőket, helyet biztosítottak az evangélikus istentiszteleteknek, mellyel megalapozták a dánszentmiklósi evangélkikus imaház jövőjét.

    2004. augusztus 23. Mitsky Sándort halála után, dr. Bona Gábor haditörténész életrajzi adatai alapján, Dánszentmiklóson a Hársak területéhez közeli családi kriptában temették el.

    Ma a falu legismertebb fái közé tartoznak ezek a fák. Két pad és egy asztal várja a fáradt kirándulókat, hogy megpihenjenek, melyeket a Kétfarkú Kutya Párt helyi passzivistái újítottak fel.

    Horváth Ferencné „Ha látnád ezt a kis eldorádót!” című kötetében említést tesz a Hársfákról is.

    Dánszentmiklós történelmének részét képezik a hársak.

    A 2022. évi Év Fája Versenyben az Országos Erdészeti Egyesület különdíját nyerték meg a hársak.

    (Forrás: tájékoztató tábla a helyszínen, valamint saját gyűjtés)

    További érdekességeket olvashatsz a Dánszentmiklósért Egyesület honlapján.

    Útvonal

    Az út nagyrésze jól járható, én kerékpárral indultam útnak. Egy középső, erdősávon áthaladó szakasz küzdelmesebbnek bizonyult: itt régen egy út haladt át, amelyet mára már nem jár senki, ezért ágak-bogak között kellett megtenni kb. 1 km-t. Bringával ez nagyon kényelmetlen volt, de gyalog simán teljesíthető lehet. Visszafelé éppen ezért a rövidebb és simább utat választottam, a Dánosi főútra tekertem ki, ami nemcsak egyenesebb, de rövidebb is.

    Az út elhalad több erdősáv mellett, nagyrészt szántófőldek szegélyezik. A Kovács-tanyát is érinti, melyről, és a benne lévő gyümölcsösről nem is tudtam eddig. Érdekes kitérőt jelenthet az Albertirsához tartozó részen a régi homokbánya, ezt én nem néztem meg, de egy későbbi alkalommal pótolom és beszámolok róla itt.

    Útközben több csapat őzet láttam a fák között, és összességében nem bántam meg a kirándulásra szánt 2-3 órát. A helyszínen találkoztam egy idős úrral, aki gyerekkorában ott lakott a ma már romos falak között, és érdekes visszaemlékezéseket osztott meg velem azokról az időkről.

    Az utat mindenkinek ajánlom! Ha többet járjuk és esetleg megtisztítjuk a benőtt szakaszt, izgalmas lehetőséget nyújt a kirándulásra ebben a délnyugati irányban is, mert erre biztos vagyok benne, hogy kevesen járnak. Ha kevesebb időnk van és kerékpárral indulnánk útnak, ajánlom a Dánosi utat, majr onnan a MAVIR állomás után jobbra be a mezőgazdasági útra, így gyorsan odaérhetünk a hársakhoz.

    Az útvonal:

    Ha a beágyazás nem működik, megnyitható közvetlenül a GaiaGPS oldalán.

  • TMK – Tápió-menti Kék (Albertirsa-Tápióbicske szakasz)

    TMK – Tápió-menti Kék (Albertirsa-Tápióbicske szakasz)

    Az útvonalnak ez a 20,7 km-es szakasza dimbes-dombos, 223 m szintemelkedéssel és 240 m szintcsökkenéssel.
    A legalacsonyabb pontja 113 m, míg a legmagasabb 195. Szántóföldek és erdősávok váltakoznak benne.

    Az útvonal letölthető a GaiaGps-ről ide kattintva, majd lejjebb görgetve az Export lehetőséggel.

    Az útvonal az M4-es Szentmártoni úti felüljárójának észak-keleti lábától indul, ahol először szántóföldek mellett haladunk el. Érdekes megfigyelni a szántásból kihagyott egy-egy facsoportot, ezeken a helyeken szinte mindig egy régi ház vagy kút rejtőzik, amit vagy meg akarnak óvni a földművelők, hátha később még használnák öntözésre, vagy csak nem érné meg eltakarítani onnan a romokat, és egyszerűbb kikerülni.

    Albertirsa, szántó az M4 mellett

    Mementói ezek egy régi kornak, amikor az emberek egyszerűbb körülmények között, minimális infrastruktúra melletti életet éltek. Ha az útelágazásnál a bal oldali vágottköves út helyett a jobb oldali, rosszabb járhatóságú útvonalat követjük (mindkettő ugyanoda visz), az út mellett számos régi tanya és egy pince romját figyelhetjük meg egészen közelről.

    Elhagyott, beomlott pince

    A régi kék jel nagyon kevés helyen maradt meg, ráférne egy alapos felújítás.

    A kék jelzés egyik ritka megmaradt példányainak egyike
    A kék jelzés egyik ritka megmaradt példányainak egyike

    A Dolina-úton ez az egyetlen tanya maradt meg, de ehhez is zavaró közelségbe került az M4-es autóút, melynek az Üllő és Albertirsa közti 27 km-es szakaszát 2020. február 7-én adták át a forgalomnak, de már előtte is ezen a nyomvonalon halad a 4-es főút.
    A tanyánál jobbra fordulunk, és egyenesen haladunk tovább a következő kereszteződésig.

    Tanya a Dolina úton
    Tanya a Dolina úton

    A kereszteződés után a bal oldalon a régi szeméttelep leromlott fogadóépületét találjuk.

    Szemétlerakó fogadó épület
    Szemétlerakó fogadó épület
    A régi szemétlerakó alig olvasható táblája
    A régi szemétlerakó alig olvasható táblája
    A volt szeméttelep épületének romja
    A volt szeméttelep épületének romja


    Érdemes felmenni a rekultivált szemétlerakó tetejére (habár az útvonal a domb mellett jobbra visz), több okból is. Egyrészt remek kilátópont, márészt elgondolkodhatunk rajta, hogy rövid idő alatt mekkora szeméthalmokat gyárt fogyasztói társadalmunk (1975-ös lévifotó szeméttelepnek még nyoma sincs, csak az év decemberben kezdett üzemelni, és 1991-ben be is zárták, tehát 16 év alatt gyűlt össze ez a halom).

    Kilátópont: a gyurgyalagos
    Kilátópont: a gyurgyalagos

    Harmadrészt pedig megnézhetjük közelről a lezárt szemétlerakó gázkieresztő csöveit.

    Szemétlerakó kilátópont

    A dombról jobbra eső úton egyenesen tovább haladva gyorsan elérkezünk Közép-Európa legnagyobb gyurgyalagtelepéhez.

    Gyurgyalagos tábla
    Gyurgyalagos tábla

    „Feltehetőleg Alberti község újratelepítése után (1711-től) alakult ki a jelenlegi löszfal.

    Lyukak: a gyurgyalagok fészkei
    Lyukak: a gyurgyalagok fészkei

    A környékbeli községek (Pilis, Pusztavacs, Mikebuda, Dános puszta és a tanyavilág) lakói hordták innen az agyagot építési célra vert fal és vályogtégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével nagymértékben csökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat rövid időn belül teljesen meg is szűnt (kb. az 1970-es években).” Erről részletesebb leírás olvasható a Romtúráim blogon.

    A Jászkun Természetvédelmi Szervezet és az Albertirsa Barátainak Köre által kihelyezett tájékoztató táblákról mindent megtudhatunk a gyurgyalagról.

    Tájékoztató tábla a gyurgylagról
    Tájékoztató tábla a gyurgylagról

    Egy másik táblán pedig Golyófogó-völgy természetvédelmi kezeléséről és más, itt fészkelő madárfajokról tájékozódhatunk.

    Golyófogó-völgy tájékoztató tábla
    Golyófogó-völgy tájékoztató tábla

    Az úton továbbhaladva rókalyukak mellett haladunk el.

    Rókalyuk
    Rókalyuk

    Majd hosszan haladunk egy fákkal körülölelt úton.

    Fák között haladó út a gyurgyalagos után
    Fák között haladó út a gyurgyalagos után

    Helyenként megfigyelhetjük, hogy a régi tanyák maradványaiként szétszót téglákat.

    Téglák, kövek: tanya maradványai
    Téglák, kövek: tanya maradványai


    Megmásszuk a dombot, és egy hosszabb egyenes szakasz után, az első lehetőségnél balra fordulunk, ahol átmegyünk egy erdőn, melynek túloldalán balra tartva maradunk az edeti irányban.

    A lejtő végén megművelt domboldalakat látunk, és a kereszteződéshez érve a jobbra fordulunk a sűrűbe, a Kisasszony-völgybe.

    Bejárat a Kisasszony-völgybe
    Bejárat a Kisasszony-völgybe


    Figyelni kell, hogy ne menjünk el a kereszteződés mellett.
    A Kisasszony-völgy nevét több népi monda is őrzi. A legvalószínűbb feltevés szerint, a Kisboldogasszony, a Kisasszony tiszteletére emelt egykori templom viselhette a nevet.

    Kisasszonyvölgy vége
    Kisasszonyvölgy vége

    Az erdőből kiérve egy nagy rétre érünk.

    Kisasszonyvölgy
    Kisasszonyvölgy

    A réten kis utacska szel át, ennek a kanyarát nem követjük, hanem bemegyünk egyenesen az erdőbe. Készüljünk fel egy kisebb emelkedőre.

    Kisasszonyvölgy, őzek
    Kisasszonyvölgy, őzek

    Az erdőből kiérve tartsuk az egyenes irányt, majd kövessük az út kanyarulatát jobbra.

    Kiasasszonyvölgy után jobbkanyar
    Kiasasszonyvölgy után jobbkanyar

    Ezután hosszú egyenes szakasz következik, mely szántóföldek között halad. Csodás a kilátás a dombokra és a köztük húzódó völgyekre.

    Hosszú egyenes szakasz
    Hosszú egyenes szakasz

    Az út mellett és távolabb is, változó összetételű erdőcskéket találunk, itt találkozhatunk a környéken egyébként ritka fenyvessel is.

    Változatos erdőcskék
    Változatos erdőcskék

    Löszmélyutakon baktatunk…

    Löszmélyút
    Löszmélyút

    …agyagos foltokban megmaradt tócsákat kerülgetünk…

    Tócsa
    Tócsa

    elfordulunk az úttal jobbra, majd, ahol egy elágazáshoz érkezünk, balra fordulunk, ahol becsatlakozunk a sárga sávba, melynek a jelzése még kivehető a egyik fán.
    Ezzel elindulunk a Hársas-völgy felé, ami Albertirsa utolsó völgye, egyben a legszebb is.

    Sárga jelzés a Hársas felé
    Sárga jelzés a Hársas felé

    Ha szeretnénk, itt követhetjük a rég benőtt, kikorhadt ősöreg fák közti rövidebb utat de ez nehezen járható. Helyette javaslom inkább az út követését, majd a völgybe leérve a jobbra fordulást, ezzel elkerülve a nehezen jáható kis erdős háromszöget.

    A kalandosabbik út
    A kalandosabbik út

    Most utunk legkevésbé kitaposott szakasza következik, ahol a szántóföld szélén a kis füves sávon vagy az erdő szélén egy vadcsapáson halad kb. 1 km-t.

    Hársas felett, a szántó mellett vezető út
    Hársas felett, a szántó mellett vezető út
    Nem mindenhol ilyen jól járható az út
    Nem mindenhol ilyen jól járható az út
    Vadcsapás a Hársasban
    Vadcsapás a Hársasban

    Ezután egy erdősávhoz érkezünk, amelyen átkelünk, és innen kiérve az úttal jobbra fordulunk.

    Erdősáv a Hársas felett
    Erdősáv a Hársas felett

    Itt láthatunk egy ABK által kihelyezett vércseládát.

    Vércse költőláda a Hársas után
    Vércse költőláda a Hársas után

    Elhaladunk egy megrongálódott vadászles mellett, majd a kerszteződésnél nem megyünk be a Berkes erdőbe, hanem jobbra vesszük az irányt.

    Jobbra megyünk
    Jobbra megyünk

    A következő szakaszon jobbra-balra nézelődni érdemes, mert a dombok látványa felemelő.

    Kilátás fentről a Berkes mellett
    Kilátás fentről a Berkes mellett


    Tőlünk balra egy felhagyott tanya helyét láthatjuk, amelynek már a nyomai sincsenek meg, csak a szántásból kihagyott, bozótos terület árulkodik arról, hogy valaha itt éltek.

    Régi tanya helye a Berkes mellett
    Régi tanya helye a Berkes mellett

    De ne bámészkodjunk el nagyon, mert egy jelzetlen út visz le balra a völgybe, erre forduljunk. Az útirány: Tápióbicske. Itt egy hosszú egyenes szakasz jön, közepén az út vesz egy jobb, majd egy bal kanyart a Bereg-völgyben, de az eredeti irányba haladva tovább felvisz a Golgota-hegyre.

    Váratlanul balra
    Váratlanul balra

    Ahol véget ér az egyenes út, ott balra fordulunk, és haladunk tovább 700 m-t a „Halálkanyar” felé, ami egy jobbra, balra, majd újra jobbra kanyar.

    Halálkanyar felé balra
    Halálkanyar felé balra

     Útközben elhaladunk több körbebetonozott földmérési alappont mellett. 

    Földmérési alappont a Halálkanyar mellett
    Földmérési alappont a Halálkanyar mellett
    Földmérési alappont fával
    Földmérési alappont fával

    Innen már egyenes az utunk Tápióbicskéig, időjárástól függően csak a sárral kell megküzdenünk.

    Tápióbicske felé 1
    Tápióbicske felé 1

    Az út szántók és védősávok mellett vezet. A térkép feltüntet több tanyát is, de a valóságban egyedül a Rudi-tanya felé lehet életnek a nyomát látni.

    Tápióbicske felé 2
    Tápióbicske felé 2

    Egyenesen haladunk egészen az elágazásig, ahol balra folytatjuk utunkat.

    Elágazás Tápióbicske felé
    Elágazás Tápióbicske felé

    Itt újabb hosszú egyenes szakasz következik az Erdő-völgyben, de a távolban már látjuk Tápióbicske víztornyát, és jobbra a távolban a nagykátai Aranyszarvas Zrt. „Smaragdvárosát”. Hosszú séta után elérkezünk a Labanc-tanáyig (a „Vigyázz, méhek” feliratokról ismerjük fel), innen már csak bő 2 km van hátra a túrából. Hamarosan beérünk Tápióbicskére, ahol a temetőnél, ha akarunk, tehetünk egy kitérőt az agyagásóig (vagy ahogy itt hívják, az „agyigácsóig”, ahol egy gyurgyalagtelep, kilátó, budi és wifi is van. Esőházakkal és padokkal is kedveskednek a fáradt vándornak.


    A városba beérve a központban találjuk magunkat, ahol buszra szállhatunk Pánd, Monor, Gomba vagy Nagykáta felé, egy másik megállóban még Kecskemét és Eger felé is.
    Esetleg elkölthetünk egy ebédet a jó értékeléssel és zsúfolt parkolóval rendelkező Vadász-csárdában, de ha csak valami gyors harapnivalóra vágyunk a visszaútra, ajánlom az Ady utca sarkán lévő Ladi pékséget, ami vasárnap is nyitva tart.

  • Szapáry Péter kastélya

    Szapáry Péter kastélya

    Gróf Szapáry Péter császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos, az Albertiben birtokot szerző István fia lakta a kúriát 1932-ben bekövetkezett haláláig. Valószínűleg Ő is építtette a kúriát a XIX. század végén. Tőle dr. Szathmáry Sándor műgyűjtő örökölte, aki a régi bútorok mellé több értékes műalkotást vásárolt még, többek között Nagykőrösről megszerezte Arany János egykori cserépkályháját. A kastély 1945 óta lakóház, jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. [1]

    Szapáry Péter kastélya
    Szapáry Péter kastélya

    A kúria L-alakú, földszintes épület, a szárnyak találkozásánál nyolcszögletű, emeletes torony áll. Utcai szárnya 6 tengelyes (közülük az utolsó vak) az ablakok körül szecessziós motívum látható, az egész épület magán hordozza a szecesszió jegyeit. Az L-alak belső oldalán egykor tornác húzódott, ezt azonban mára befalazták. A kastély kovácsoltvas díszei – a kerítés és az ablakrácsozat – igen szép munkák. A szárnyakat oromfal zárja le, melyet félköríves záródású világítóablakok díszítenek. [2]

    Címe: Bajcsy-Zsilinszky u. 50. 2178/4

    Szapáry Péter kastélyának oldalszárnya
    Szapáry Péter kastélyának oldalszárnya

    Források:
    [1] https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=745
    [2] https://albertirsa.hu/doc/Ertekvedelmi_adatlapok.pdf

  • Rozália-kápolna

    Rozália-kápolna

    Ybl Miklós által tervezett, neoromán stílusú kápolna.

    Az építészeti stílusában a fóti templomra emlékeztető kápolnát 1859-ben gróf Szapáry Ferenc építtette hőn szeretett lánya, Szapáry Rozália emlékére, aki 17 évesen elhunyt; emiatt ismerik az épületet Rozália-kápolnaként.

    Rozália-kápolna
    A Rozália-kápolna oldalról

    A kápolna belseje három részre tagolt, a középső része keresztboltíves. Az oltáron nagy fehérmárvány kereszt emelkedik, a szentélyből félköríves ajtók nyílnak a sekrestyébe és az altemplomba. Csillagos égbolt című, belső freskóját Lotz Károly festette. Az alagsorban található kripta egy helyiségből áll, a szarkofágokat két oldalon falazták be.

    A Szapári sírkápolna mennyezeti freskója
    A Szapári sírkápolna mennyezeti freskója

    A kápolna 1945 után pusztulásnak indult, a kriptában lévő sírokat többször feltörték.

    A kápolna helyreállítását és restaurálását Hoffer Andrea és Rácz László művész-restaurátor házaspár végezte 2000 és 2002 között amagyar állam jóvoltából, valamint 2014-ben a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával újították fel. [1]

    2022-ben a szigetelés, a szellőzés és a vízelvezetés újult meg, emellett pótolták azt a tíz sírkövet is, amelyek az évek során elvesztek vagy megrongálódtak, így a kripta újra eredeti állapotában látogatható. [2]

    A megújult kápolnát Beer Miklós nyugalmazott váci püspök áldotta meg október 20-án. Az ünnepségen jelen volt Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára; Pogácsás Tibor, a térség országgyűlési képviselője; Fazekas László, Albertirsa polgármestere; Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója; Varga Sándor, Albertirsa katolikus plébánosa, valamint a Szapáry család képviseletében Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, jelenlegi elnöki főtanácsadója, volt washingtoni nagykövet.

    E műemlékké nyilvánított, méreteiben kicsi, de építészeti megoldásaival magasan kiemelkedő jelentőségű sírkápolna a város legrangosabb építészeti emléke.

    A kápolna történetéről további érdekességek olvashatók a Romtúráim blogon [3].

    Források:
    [1] Megújult az albertirsai Rozália-kápolna | Magyar Kurír – katolikus hírportál
    [2] Szapáry-sírkápolna, Albertirsa | Örökség | Épületek | Kitervezte.hu
    [3] A Rozália kápolna** Albertirsa, Pest megye – romtúráim